A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
A korábban vártnál lassabb lehet a magyar gazdaság felépülése a koronavírus-válságból - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek két magyar jegybanki forrás névtelenül. Azt is elismerték, hogy a Magyar Nemzeti Bank közel lehet már a gazdaságösztönző eszköztárának határához. Mindezek fontos üzenetként értelmezhetőek a jegybanktól, elmondjuk, miért.
MNB: Még több kkv juthat kedvező finanszírozáshoz
NHP Hajrá a stabil és fejlődő kkv-kért
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Az MNB Monetáris Tanács kamatdöntési közleménye lényegében kettő tényezővel indokolja a mai óvatos, de váratlan kamatvágást: egyrészt azzal, hogy a vírusválság hatására erős dezinflációs hatások jelentkeznek, így ez lehetőséget ad a lazításra. Másrészt a márciusi inflációs jelentésben mondott 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen romlott a gazdasági környezet (most 0,3–2,0 százalékos növekedési sávot mond a stáb), így szükségét érzi a testület, hogy lépjen is. Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy a közlemény is emlékeztet rá: erősebb a forint és a pénzpiaci volatilitás is csökkent az előző, május végi kamatdöntés óta.
Ma délután 3-kor online sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank felsővezetése – áll a szerkesztőségünknek küldött jegybanki tájékoztató levélben.
A Magyar Nemzeti Bank az e heti kötvényvásárlási aukcióját is törölte, azaz sorozatban a negyedik hete nem vesz államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól.
Különösebb hírverés nélkül miniszterelnöki megbízott lett június 15-i hatállyal Nagy Mártonból, aki május végén váratlanul távozott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztségéből. A távozását bejelentő közlemény már utalt rá, hogy valamilyen más fontos tisztsége lesz a volt alelnöknek.
Áder János köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - 2020. június 22-ei hatállyal hat évre nevezi ki Virág Barnabást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn az MTI-vel.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
A május 10-i nyilatkozatában még fenntartott 2-3%-os idei GDP-növekedési előrejelzésénél ma már óvatosabb Matolcsy György, de továbbra is bizakodó, mert mai posztjában azt írja, hogy „Beárazva a kormány és az MNB célzott eszközeit, már 2020-ra is egy szerényen bővülő magyar gazdaságot várhatunk.” A Pénzügyminisztérium legutóbb idénre 3% körüli recessziót vetített előre. A kormányzati válságkezelő intézkedésekről egyébként éppen ma reggel közöltünk egy nagyobb elemzést, amelyben arra mutattunk rá: "most már minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora".
Áprilisban 3,213 milliárd euróval 28,985 milliárd euróra ugrottak az ország nemzetközi tartalékai – derült ki az MNB ma reggeli adataiból. Ekkora összegszerű változásra egyik hónapról a másikra 2015 eleje óta nem volt példa, de ha százalékosan nézzük, akkor erre a 12,5%-os ugrásra az állományban 2008 októbere, azaz az IMF mentőcsomag első részletének lehívása óta nem volt példa és három főbb tényezővel magyarázható.
„Drámaian indult a 2020-as évtized, de a következő hét év, sőt az egész évtized is hasonlóan viharos lehet” - kezdi hétfői gazdasági összefoglalóját és kitekintőjét Matolcsy György a növekedés.hu-n megjelent cikkében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke s írásában 12 pontban vázolja fel, hogy melyek a 2020-as évtized új lehetőségei, amelyek között az első helyen említi világszerte az egészségügyi rendszerek megújítását, amely szerinte a mostani vírusválság kötelező tanulsága.
A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány idején is elvárja a bankoktól, hogy - biztonsági intézkedésekkel - mindig kellő számú bankfiók szolgálja ki az ügyfeleket - nyilatkozta Kandrács Csaba jegybanki alelnök az MTI-nek.
Az MNB azonnali lépéseket tesz a koronavírus által sújtott vállalati szektor megsegítésére, ezért hiteltörlesztési moratóriumot javasol a vállalatok számára. A Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek esetében év végéig (!) mentességet is ad a jegybank a törlesztés alól, hasonlót javasol a többi hitel esetében is.
„Míg a monetáris unió elmélyítésére folyamatosak az erőfeszítések, a csatlakozási kritériumok felülvizsgálatával kapcsolatos tervről nem hallottam” – így reagált az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője a Figyelőnek adott interjúban arra a kérdésre, hogy újratervezik-e a közös valuta bevezetésének feltételrendszerét, mint ahogy azt Matolcsy György jegybankelnök szorgalmazza. Zupkó Gábor ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a régió többi országhoz hasonlóan előbb-utóbb be kell vezetnie az eurót, hiszen ezt vállalta a 2004-es uniós csatlakozáskor.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Londoni pénzügyi elemzők friss magyar gazdasági helyzetértékelése szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris politika, ami arra vall, hogy nem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk. Az MTI által összefoglalt három londoni banki elemzés egyike sem számított arra, hogy idén már kamatemelést hajtana végre az MNB.
Egy választói rétegben kirobbanthatatlannak tűnik a párt.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem a plusz páncéllal volt a probléma.
London adott lehetőséget számára.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
